Nimfapapagj
2010.08.26. 21:31
A nimfapapagj (Nymphicus hollandicus) a madarak osztlynak a papagjalakak (Psittaciformes) rendjhez s a kakaduflk (Cacatuidae) csaldjhoz tartoz Nymphicus nem egyetlen faja.
Rgebbi rendszerbesorolsok a Psittacus nembe soroltk Psittacus hollandicus nven, illetve a Leptolophus nembe soroltk Leptolophus hollandicus nven.
tmeneti fajnak szmt a kakaduk s a laposfark papagjok kztt. Korbban a papagjflk csaldjba soroltk, de bizonyos anatmiai tulajdonsgai s viselkedskben fellelhet sajtossgok miatt a kakaduflk kz soroltk t.
Elfordulsa
Ausztrlia terletn honos. Fkkal tarktott, nylt fves trsgek lakja.
Megjelense
Testhossza 32 centimter. Alapszne szrke, nmelyik madr sttebb vagy enyhn barns rnyalat. A domesztiklt egyedek kztt albn, lutn s izabellaszn egyedek is akadnak. Az eredeti, vadon l alak s a hziastott egyedek sznezete kztt sok tmeneti alak ltezik. Homloka, feje tetjnek ells rsze, a pofa- s a toroktjk srga. Arcrszn rzsaszn folt, szrnyn fehr szrnyfolt tallhat. Felll tollbbitt visel. A bbita tlnyomrszt srga, szrks cscsi dsszel. Finom, cscsnl elkeskenyed bbitjt izgalmban leszegi. Farka 17 centimteres, a fels farkfedk s a kzps faroktollak vilgosszrkk, mg a kls sttebbek. Lba s csre szrke, viaszhrtyja rszben tollal fedett.
A toj homloka, feje teteje, pofa- s toroktjka szrkvel kevert srga, a fltjkon lev folt kevsb lnk. Bbitjn tbb a szrke.
letmdja
Nagy csapatokban a talajon keresgli magokbl, fvekbl, gyomokbl s bogykbl ll tpllkt. A prok a csapaton bell is sszetartanak. Szrazsg esetn egy-egy vzlelhelyen akr 1000 madr is sszegylhet. Szvesen ldgl a fk gain, de tpllkozni tbbnyire a fldn szokott. Rpte gyors s irnytart.
Szaporodsa
Kltsi idszaka a csapadk fggvnyben alakul, de inkbb az szi hnapokban szokott klteni. Faodba kszti fszkt. Egy fn csak egy nimfapapagj fszek tallhat, a legkzelebb 200 mterre tri meg fajtrsait kltsi idnyben. Fszekalja ngy-t tojsbl ll. A szlk felvltva kotlanak. A kotlsi id 18-21 nap, a kireplsi id ngy-t ht.
|