A zebrapinty (Taeniopygia guttata) a madarak (Aves) oszt�ly�nak a ver�balak�ak (Passeriformes) rendj�hez, ezen bel�l a d�szpintyf�l�k (Estrildidae) csal�dj�hoz tartoz� faj.

El�fordul�sa 

Ausztr�li�ban szinte mindenhol el�fordul, kiv�ve a tengerpart nedves boz�tosait �s az es�erd�t. Megtal�lhat� az indon�ziai Kis-Szunda-szigeteken is.

Betelep�tett�k Naurura. Sikertelen betelep�t�si k�s�rletek t�rt�ntek �j-Z�landon �s Tahitin is.

Alfajai 

• Taeniopygia guttata guttata (Vieillot, 1817) – Kis-Szunda-szigetek k�z�l Timor, Szumba, Flores, Alor, Wetar �s a k�rny�k�k�n tal�lhat� kisebb szigeteken �l.
• Taeniopygia guttata castanotis (Gould, 1837) – Ausztr�lia

Megjelen�se 

A zebrapinty hossza 10 centim�ter, testt�mege 8–9 gramm. A h�m feje oldalt gesztenyebarna, fej�nek els� r�sze feh�r, el�l �s h�tul f�gg�leges fekete vonal hat�rolja. A torok �s a begy ez�stsz�rke, fekete hull�mokkal; a mellkas fekete. A toj� t�bbnyire sz�rk�sbarna, szeme alatt fekete f�gg�leges cs�kkal. A farok mindk�t nemn�l fekete-feh�r s�vos. A cs�r r�vid, k�p alak�, ide�lis a magev� mad�r sz�m�ra, a h�mekn�l vil�g�t� piros, a n�st�nyek� vil�gosabb, narancss�rga.

A h�m

�s a toj�

�letm�dja 

E mad�r t�rsas l�ny, a szabadban kol�ni�kban �s tart�s p�rkapcsolatban �l. Egymag�ban tartani �llatk�nz�s, kalitk�ban maximum k�t mad�r tarthat�, a nem nem sz�m�t. T�bb p�r egy�tttart�s�hoz r�pde sz�ks�ges. T�pl�l�ka f�magok �s n�h�ny rovar, a z�ldeles�get is szereti (pl. sal�talev�l). Az eg�szs�ges mad�r �beren figyeli k�rnyezet�t, �lland� mozg�sban van: ugr�l, toll�szkodik, hangoskodik, f�rdik �s sokat eszik. Fogs�gban 10–12 �vig is el�lhet.

Szaporod�sa 

A fiatal mad�r az ivar�retts�get 11 hetesen �ri el. A k�lt�si id�szak k�l�nb�z�. A f�szek f�b�l �s �gacsk�kb�l laz�n �sszef�z�tt kupolaforma, oldals� bej�rattal. Tollal, gyapj�val vagy sz�rrel b�lelik, a talajt�l kett�, de n�ha ak�r kilenc m�teres magass�gban is �p�lhet az eukaliptuszf�kon. A f�szekalj 3–7 feh�r toj�sb�l �ll, amelyeket a mad�r tetsz�leges id�ben rak. A sz�raz ter�leteken t�bbnyire az es�s �vszak ut�n, amikor j� a t�pl�l�kell�t�s. Mindk�t sz�l� kotlik 12–16 napig a toj�sokon. A fiatal madarak 22 naposan rep�lnek ki, de a sz�l�kkel maradnak a k�vetkez� f�szekalj felnevel�s�ig.

Egy�b 

Annak ellen�re, hogy m�r 1817-ben le�rt�k �s nem sokkal ut�na m�r tartott�k is fogs�gban, a mad�r a 19. sz�zad sor�n nem sz�m�tott gyakori kalitkamad�rnak. K�zkedvelts�ge a 20. sz�zadban indult meg �s m�ra a leggyakrabban tartott d�szpintyfajj� lett. Ausztr�lia 1960-ban betiltotta az orsz�gb�l a mad�rkivitelt, �gy az�ta nem ker�ltek vadon befogott madarak a zebrapintyek k�z�.

A zebrapinty m�ra domesztik�lt �llatnak tekinthet�. A teny�szt�s sor�n l�trej�ttek a vadsz�n�t�l elt�r� sz�n� form�k is, ezek k�z�l a feh�r sz�n� a legink�bb elterjedt.

A zebrapinty tart�sa 

Ahogy a kedvtel�sb�l tartott d�szmadarak t�bbs�g�t, a zebrapintyeket is leggyakrabban kalitk�ban helyezz�k el.

A d�sz�llat-keresked�sek a v�ltozatos form�j�, anyag�, sz�n� �s m�ret� kalitk�kat k�n�lnak. A v�laszt�sn�l figyelembe kell venni, hogy a zebrapinty nagy mozg�sig�ny�, ez�rt egy p�rnak a minim�lisan 50x40x30 cm-es kalitka javasolhat�. Ide�lis esetben a kalitka t�glalap alak�, magass�ga kisebb legyen, mint a hossza.

Mivel a pintyek igen csak szemetelnek, ez�rt el�ny�s lehet az �vegbet�tes kalitka. Praktikus tov�bb�, ha a kalitka alja t�lc�s, �gy k�nnyebben tiszt�that�. Hozz� kell tenni, hogy szinte m�r az �sszes mostans�g kaphat� kalitka ilyen.

Az ajt�nak akkor�nak kell lennie, hogy be tudjunk ny�lni, �s k�nnyen meg tudjuk fogni sz�ks�g eset�n a madarakat. Sz�ks�ges tov�bb� egy m�sik ny�l�s is, ahov� a f�rdet�t tudjuk felhelyezni, illetve egy harmadik, ahov� a zebrapinty f�szk�t tudjuk illeszteni.

Ha m�gsem kalitk�ba, hanem r�pd�ben vagy mad�rszob�ban tartjuk a pintyeket, figyelni kell arra, hogy ne zs�foljuk t�l az �llom�nyt. Mivel a m�ret ezekben az esetekben engedi, fa�gakat is behelyezhet�nk madaraink sz�rakoztat�s�ra. Kalitk�ban pedig �l�f�val oldhatjuk meg, hogy legyen hova le-�s felsz�llniuk, illetve csak pihenni�k. A r�pd�ben vagy a mad�rh�zban m�s, b�k�s term�szet� madarakkal egy�tt is tarthatjuk a zebrapintyeket.

A lak�sban, kalitk�ban tartott zebrapintyeket j� id�ben kihelyezhetj�k a teraszra, vagy kitehetj�k �ket a kertbe, term�szetesen sz�lv�dett, �rny�kos, m�s h�zi�llatok sz�m�ra nem el�rhet�, biztons�gos helyre.

Magok, magkever�kek 

A magkever�kek legfontosabb r�sz�t k�pezi a muharmag �s a f�nymag. Fontos tov�bb� a k�les is, ami lehet feh�r vagy v�r�s. A feh�r az�rt jobb a mad�r sz�m�ra, mert puh�bb a h�ja, �gy k�nnyebben tudja megh�mozni. A d�sz�llat-keresked�sekben kaphat� magkever�kek ezeken k�v�l m�g m�s magokat is tartalmaznak, a zebrapinty sz�m�ra ide�lis ar�nyban.

A fent eml�tett �sszetev�kb�l /ha otthon akarjuk �ssze�ll�tani a t�pl�l�kot/ a k�vetkez� ar�nnyal kell sz�molni:

20% k�les 60% muhar 20% f�nymag A zebrapintyek kedvelt csemeg�je a f�rt�s k�les. Ezt felakaszthatjuk a kalitk�ra (kb. 20 cm hossz�) �s a madarak kedv�kre csipegethetnek bel�le. K�l�n j� benne, hogy a term�szetes t�pl�l�kszerz�shez hasonl�an juthatnak �gy hozz� mad�rk�ink e finom csemeg�hez.

Nagyon fontos, hogy ne etess�nk r�gi, poros esetleg gomb�s magvakat a madarakkal, mert az komoly betegs�gek kialakul�s�hoz, esetleg pusztul�shoz is vezethet. Mindig azonos, megb�zhat� helyr�l v�s�roljuk az eles�get.

Z�ldeles�gek 

Rendszeres etet�s�k nagyon fontos. A t�li h�napokban a magokat is kics�r�ztathatjuk, �gy p�r nap alatt vitamind�s z�ldeles�get kaphatunk. Ny�ron, amikor k�nnyen hozz�f�rhet�nk a z�ld n�v�nyekhez, r�szes�ts�k el�nyben a ty�kh�rt, sal�t�t, parajt �s a p�sztort�sk�t. Gy�m�lcs�t, z�lds�get is adhatunk a zebrapintyeknek, p�ld�ul egy szelet j�l megmosott alm�t, vagy s�rgar�p�t tehet�nk a kalitka r�csai k�z�.

L�gyeles�gek 

Nem felt�tlen fontosak, de v�ltozatosabb� tehetj�k vel�k pintyeink �trendj�t. F�tt toj�st �sszet�r�nk, belekever�nk egy kis dar�lt kekszet vagy reszelt s�rgar�p�t, amit h�g�thatunk egy kis tejjel, �s m�ris k�sz a kiv�l� l�gyeles�g. Vigy�zzunk azonban, hogy a roml�svesz�ly miatt egyszerre csak kis adagot tegy�nk ki a madaraknak, a marad�kot pedig t�roljuk h�t�ben.

K�pek 

H�m zebrapinty

Zebrapinty p�r

Zebrapinty p�r

Zebrapintyek