A kan�rimad�r (Serinus canaria) a madarak (Aves) oszt�ly�nak ver�balak�ak (Passeriformes) rendj�be �s a pintyf�l�k (Fringillidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

El�fordul�sa 

Az Azori- �s Kan�ri-szigeteken, valamint Madeira erdeiben, gy�m�lcs�seiben �s kertjeiben m�g tal�lhat� vadon �l� kan�rimad�r.

Sikeresen betelep�tett�k a Hawaii szigetekre. Sz�mos sikertelen betelep�t�si k�s�rlet t�rt�nt szerte a F�ld�n, �gy Ausztr�lia, az Egyes�lt �llamok, a Bermuda-szigetek, �j-Z�land, Anglia �s Olaszorsz�g ter�let�n is megpr�b�lt�k meghonos�tani ezt a kedvelt madarat.

Megjelen�se 

Testhossza 12-13 centim�ter, sz�rnyfeszt�vols�ga 20-23 centim�ter, testt�mege 15-20 gramm. A vadon �l� madarak tollazata fel�l sz�rk�sbarna, m�g melle �s fara z�ldess�rga. Sokf�le sz�nv�ltozata van mint, kalitkamad�rnak.

�letm�dja 

T�rsas mad�r, t�bb mad�r keresi egy�tt t�pl�l�k�t. T�pl�l�k�t t�lnyom�r�szt magvak, lev�l- �s vir�gr�gyek teszik ki.

Szaporod�sa 

Ivar�retts�g�ket 1 �ves korban �rik el. A k�lt�si id�szak janu�rt�l j�liusig tart, egyes ter�leteken ebben az id�szakban ak�r �tsz�r is k�ltenek. A f�szekalj 3-5 k�kesz�ld toj�sb�l �ll, ezeken v�rhenyesbarna vagy ibolyasz�n foltok tal�lhat�k. A toj�sokon kimondottan csak a toj� kotlik, 14 napig, ez id�ben a h�m eteti a n�st�nyt. A fiatal madarak k�r�lbel�l 15 nap ut�n rep�lnek ki.

Rokon fajok 

A tengelic, a kenderike, z�ldike mind rokonai a kan�rimad�rnak, de a legk�zelebbi rokona a csics�rke.

H�zias�t�sa 

N�pszer� kalitkamad�r, sz�p �nek��rt tartj�k. Latin neve Serinus canaria forma domestica.