Az Agapornis vagy t�rpepapag�j a madarak oszt�ly�nak papag�jalak�ak (Psittaciformes) rendj�be, a papag�jf�l�k (Psittacidae) csal�dj�ba �s a nemespapag�j-form�k (Psittaculinae) alcsal�dj�ba tartoz� nem.

Rendszerez�s 

A nembe az al�bbi 9 faj tartozik:

• Fischer t�rpepapag�ja (Agapornis fischeri)
• f�ldieperfej� t�rpepapag�j m�s n�ven nyassza t�rpepapag�j (Agapornis lilianae)
• r�zs�sfej� t�rpepapag�j (Agapornis roseicollis)
• z�ldfej� t�rpepapag�j (Agapornis swindernianus) m�s n�ven (Agapornis swinderniana)
• hegyi t�rpepapag�j (Agapornis taranta)
• sz�rkefej� t�rpepapag�j (Agapornis canus) m�s n�ven (Agapornis cana)
• narancsfej� t�rpepapag�j (Agapornis pullarius)
• �larcos t�rpepapag�j (Agapornis personatus) m�s n�ven (Agapornis personata)
• kormosfej� t�rpepapag�j (Agapornis nigrigenis)

El�fordul�suk 

Afrik�ban �s Madagaszk�r sziget�n honosak. �l�hely�k lehet a s�kvid�ki es�erd� �pp�gy, mint a szavannaerd�, vagy a hegyvid�ki erd� �s a szikl�k sz�raz vil�ga. Egyes fajok alkalmazkodtak a m�vel�sbe vont ter�letek adotts�gaihoz, �s sz�nt�k, kertek k�zel�ben telepedtek meg. M�sok pedig, p�ld�ul a barac- �s feketefej� papag�j, m�g a v�rosi parkokba is bemer�szkednek. A k�l�nf�le t�rpepapag�j-fajok elterjed�si ter�letei �ltal�ban �lesen elhat�rol�dnak. Ha m�gis �tfedik egym�st, a madarak nem versengenek sem a f�szkel�hely�rt, sem a t�pl�l�k�rt, hanem b�k�sen �lnek egym�s mellett.

Megjelen�s�k 

Testhossz�k 13-18 centim�ter k�z�tti, sz�rnyfeszt�vols�guk 9-10,5 centim�ter, testt�meg�k, fajt�l f�gg�en 25-65 gramm

�letm�djuk 

A t�rpepapag�jok h�s�ges p�rkapcsolatukr�l ismertek. A p�rocska majdnem mindig egy�tt van, m�g a csapaton bel�l is csak ritk�n szakadnak el egym�st�l. K�t�d�s�ket a rendszeres, k�lcs�n�s tiszt�lkod�ssal �s toll�szkod�ssal pecs�telik meg. A t�rpepapag�jok �ltal�ban kis, legfeljebb 20 f�b�l �ll� csapatokban �lnek. Bizonyos esetekben azonban - p�ld�ul, ha egy f�gefa roskadozik az �rett f�g�kt�l vagy a gazda gy�m�lcs�se �r�re fordul - ak�r t�bb sz�z mad�r is l�that� egyszerre. A t�rpepapag�jok ritk�n mer�szkednek bej�rt ter�let�k hat�rain t�lra. Minden reggel elhagyj�k alv�hely�ket, �s a k�zelben keresnek t�pl�l�kot. Ha egy p�r egyik tagja nekiindul, t�rsa k�sleked�s n�lk�l k�veti �t. Egyes fajok csendesek �s f�l�nkek, legt�bbj�k azonban l�rm�s t�rsas�got alkot. Hangjuk �les, f�mes cseng�s� �s magas.

T�pl�l�kuk �s t�pl�lkoz�sm�djuk 

A k�l�nb�z� fajok �trendje meglehet�sen v�ltozatos: a fajt�l �s az �vszakt�l f�gg�en magvakat, term�seket, bogy�kat, lev�lr�gyeket, vir�gokat, rovarokat �s l�rv�kat ratalmaz. A madarak nagy �s sz�les cs�r�kkel k�nnyed�n felt�rik m�g a kem�ny magokat is. Minden faj saj�t szok�sai szerint keresi t�pl�l�k�t. Egyesek a f�ld�n �s az aljn�v�nyzet k�z�tt keresg�lnek, m�sok a f�kat l�togatj�k. Majdnem minden faj t�pl�lkoz�sm�dja m�s. �rdekes, hogy m�g ott sem veszekednek az �lelem miatt, ahol a k�l�nb�z� fajok ter�letei �tfedik egym�st. A narancs- �s a z�ldfej� t�rpepapag�jok p�ld�ul egy�tt fordulnak el� Nyugat- �s K�z�p-Afrika egyes r�szein. A narancsfej�ek t�lnyom�r�szt a f�ld�n kutatnak f�magok ut�n, m�g a z�ldfej�ek a f�k koron�j�ban tal�lj�k meg betev� f�ge-, mag-, term�s- �s rovaradagjukat.

Szaporod�suk 

Narancsfej� t�rpepapag�j (Agapornis pullarius)

A t�rpepapag�jok egyes fajai k�l�n�ll� p�rokban �lnek, legt�bbj�k azonban kol�ni�kban k�lt. T�bbnyire a toj� keres f�szkel�helyet, � �p�ti meg a f�szket �s j�tssza a f�szerepet annak megv�d�s�ben. A f�szek �ltal�ban valamilyen �regben k�sz�l; lehet az faod�, odvas �g, egy p�lmalev�l �s a t�rzs k�z�tti m�lyed�s vagy egy reped�s - szikl�n vagy egy �p�leten. Vannak fajok, melyek lyukat v�jnak a termeszf�szekbe, s�t olyanok is, amelyek "�tveszik" a sz�v�madarak k�z�s f�szkeinek egy r�sz�t. A narancsfej�ek csak egy kis p�rn�t alak�tanak ki gallyacsk�kb�l �s f�b�l, a barackfej�ek viszont szab�lyos, cs�sze alak� f�szket �p�tenek. A feketefej�ek �s kormosfej�ek nagy, "boltozatos" f�szket alkotnak hossz� n�v�nyi rostokb�l �s fak�regb�l. A f�szkel�helyek k�r�l sem ad�dik vet�lked�s az egyes fajok k�z�tt, ha k�rzeteik �tfedik egym�st: gyakran el�fordul, hogy ugyanazon a f�n t�bb f�szek is tal�lhat�. Miut�n a toj� lerakta toj�sait, kikelti �ket �s sz�rnya al� veszi az �ppen kikelt fi�k�kat. K�s�bb mindk�t sz�l� r�szt vesz a fi�k�k etet�s�ben. Ivar�retts�g�ket fogs�gban 1 �ves korban �rik el. K�lt�si id�szakuk, k�rnyezett�l f�gg�en, �ltal�ban az es�s id�szak ut�n. F�szekaljuk 3-8 toj�sb�l �ll, melyen 22-25 nap kotlanak. F�szekhagy�s 5-6 h�t ut�n.

K�pek 

Z�ldfej� t�rpepapag�j (Agapornis swindernianus)

Feketefej� t�rpepapag�j (Agapornis personatus)

R�zs�sfej� t�rpepapag�j (Agapornis roseicollis)