Az �rv�s s�ndorpapag�j vagy kis s�ndorpapag�j (Psittacula krameri) a madarak (Aves) oszt�ly�nak a papag�jalak�ak (Psittaciformes) rendj�be, ezen bel�l a papag�jf�l�k (Psittacidae) csal�dj�ba tartoz� faj.

Tudom�nyos nev�t Wilhelm Heinrich Kramer osztr�k term�szettud�sr�l kapta.

Magyar nev�ben a „s�ndor” Nagy S�ndor maked�n kir�lyra utal, mivel � volt az els�, aki ilyen madarat hozott Eur�p�ba.

El�fordul�sa 

Az �rv�s s�ndorpapag�j K�z�p-Afrik�ban a kontinenst kelet-nyugati ir�nyban �tszel� s�vban honos, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb r�sz�n, keleten Mianmarig). N�metorsz�gba a Rajna-vid�k�re, Hollandi�ba, valamint Angli�ba betelep�tett�k, manaps�g kisebb popul�ci�i �lnek a szabad term�szetben.

Alfajai

Az �rv�s s�ndorpapag�jnak n�gy alfaj�t k�l�nb�zteti meg a tudom�ny.

• afrikai �rv�s-s�ndorpapag�j (Psittacula krameri krameri) Nyugat-Afrik�ban Guine�t�l,Szeneg�lt�l �s Maurit�nia d�li r�sz�t�l keletre eg�szen Uganda nyugati r�sz�ig �s Szud�n d�li r�sz�ig valamint d�lre eg�szen a D�l-afrikai K�zt�rsas�g keleti ter�let�ig el�fordul.
• eti�p �rv�s-s�ndorpapag�j (Psittacula krameri parvirostris) Eti�pia �szaki r�sz�n, Szom�lia �szaknyugati ter�letein �s Szud�nban a Szenn�r ter�leten �l.
• indiai �rv�s-s�ndorpapag�j (Psittacula krameri manillensis) India k�z�ps� �s d�li r�sz�n, Sr� Lanka sziget�n �s Bangladeshben �shonos. Fogs�gb�l megsz�k�tt egyedekb�l alakult vagy mesters�gesen betelep�tett popul�ci�i �lnek Eur�p�ban, �szak-Amerik�ban �s Ausztr�li�ban is.
• �szaki �rv�s-s�ndorpapag�j (Psittacula krameri borealis) Pakiszt�n keleti r�sz�n, �szak-Indi�ban, Nep�lban �s Burma k�z�ps� ter�letein honos.

Kor�bban e faj alfaj�nak v�lt�k a ma m�r �n�ll� fajk�nt kezelt mauritiusi s�ndorpapag�jt (Psittacula echo) is. A DNS elemz� genetikai vizsg�latok bebeizony�tott�k, hogy ez a �rv�s s�ndorpapag�jt�l oly elszigetelten �l� faj val�ban �n�ll� faj, de nagyon k�zel �ll az �rv�s s�ndorpapag�jhoz.

Megjelen�se 

Testhossza 38-42 centim�ter (25 centim�teres fark�val egy�tt), sz�rnyfeszt�vols�ga 42-48 centim�ter �s testt�mege 120-150 gramm. A h�met a fekete torka k�l�nb�zteti meg a toj�t�l. Harmadik �let�v�ben keskeny r�zsasz�n� gy�r� k�pz�dik a nyaka k�r�l. A tollazata vil�g�t� z�ld; a hossz�, hegyes farok fels� r�sze k�kesz�ld. A l�bujjak er�sek �s hajlottak, hogy a mad�r meg tudjon kapaszkodni az �gakon. A t�pl�l�kot is k�pes �gyesen megfogni �s a cs�r�hez vinni. A cs�r f�nyl� piros, nagyon er�s �s g�rbe.

H�m

�s  toj�

�letm�dja 

Az �rv�s s�ndorpapag�j t�rsas l�ny. T�pl�l�ka gy�m�lcs�kb�l, bogy�kb�l �s di�b�l �ll.

Szaporod�sa 

Az ivar�retts�get k�t�ves korban �ri el. A k�lt�si id�szak Afrik�ban augusztust�l novemberig, Indi�ban decembert�l j�niusig tart. A f�szekalj 3-4 feh�r toj�sb�l �ll. A toj�sokon mindk�t sz�l� 22-24 napig kotlik. A fiatal papag�jok 40-50 nap m�lva rep�lnek ki. Nem mindegyik fi�ka marad meg.

K�pek