A jap�n f�rj (Coturnix japonica) a madarak oszt�ly�nak ty�kalak�ak (Galliformes) rendj�be �s a f�c�nf�l�k (Phasianidae) csal�dj�ba tartoz� faj. Egyes szerz�k a f�rj (Coturnix coturnix) alfaj�nak tekintik, latin neve ebben az esetben Coturnix coturnix japonica.

El�fordul�sa 

Kelet-�zsiai mad�r, mely f�k�nt Mandzs�ria, D�l-Kelet Szib�ria, �s �szak-Jap�n ter�let�n k�lt, telel�sre d�lebbre (Indok�na, D�l-Jap�n) vonul. Betelep�tett�k �szak-Amerik�ba. Mint eur�pai rokona, a f�rj, ez a mad�r is a f�ves ter�letek �s gabonaf�ldek jellemz� faja.

�letm�dja 

F�k�nt rovarokkal �s m�s gerinctelenekkel �s magvakkal t�pl�kozik.

Szaporod�sa 

F�szk�t a s�r� n�v�nyzetben elrejtve 7-8 toj�st, a f�ld�n rakja �s azt 18 nap alatt kik�lti. Egy jobb �vben k�tszer is kotlik. A kikelt f�rjcsib�k f�szekhagy�k.

H�zias�t�sa 

H�zias�t�sa kb. az i.u. XI.sz�zadban K�n�ban XII.sz�zadban Kore�ban �s Jap�nban t�rt�nt. Az els� �r�sos feljegyz�s a h�zias�tott jap�n f�rjr�l a tizenkettedik sz�zadban t�rt�nt. Azt �ll�tj�k, hogy a jap�n cs�sz�r hogy a tuberkul�zist elker�lje, f�rj h�st fogyasztott. Ahhoz vezetett, hogy a v�laszt�k megn�tt a hazai f�rjh�s-�s toj�stermel�s ir�nt jap�nban. 1910-re jap�n egyik nemzeti eledel� v�lt. Jap�nban sz�les k�rben teny�sztik a h�st �s a toj�st. 1910 �s 1941 k�z�tt, a lakoss�got a jap�n f�rj tartotta fent, k�l�n�sen a Jap�n Toki�, Mishima, Nagoya, Gifu �s Toyohashi ter�leteken. Ez az id�szak is k�pviseltette mag�t, amikor a jap�n cs�sz�ri expanzi� t�rt�nete �s h�zias�tott jap�n f�rj telepet hozt�k l�tre Kore�ban, K�n�ban, Tajvanon, Hongkongban �s k�s�bb D�lkelet-�zsi�ban.

Eur�p�ban, 1900 �ves elej�n kezdtek igaz�n foglalkozni. Haz�nkban a jap�n f�rjet domesztik�lt v�ltozatban is teny�sztik.

F�rjtoj�s men�