A hull�mos papag�j (Melopsittacus undulatus) a madarak oszt�ly�nak papag�jalak�ak (Psittaciformes) rendj�be �s a papag�jf�l�k (Psittacidae) csal�dj�ba tartoz� Melopsittacus nem egyetlen faja.

El�fordul�sa 

Ausztr�lia szavann�in igen elterjedt faj.

H�zias�tott egyedei az eg�sz F�ld�n megtal�lhat�ak �s sok hely�tt sz�knek meg gazd�ikt�l. Ezek az egyedek olykor tart�san meg is telepedhetnek egy adott ter�leten. M�r igen nagy szabadon lev� popul�ci�i vannak Florid�ban.

Sokfel� megpr�b�lt�k meghonos�tani szerte a F�ld�n, �gy Angli�ban, D�l-Afrik�ban, a Hawaii szigeteken, Jap�nban, Hongkongban �s �j-Z�landon is, de sehol sem siker�lt.

Megjelen�se 

18 centim�teres hossz�val a legkisebb faj a laposfark� papag�jok k�z�l. A vadon �l� alak z�ld sz�n�. Fej�nek el�ls� r�sze s�rga, pof�j�nak als� r�sz�n egy nagy kerek folt tal�lhat�, tork�n pedig egy sor ov�lis fekete folt van. H�ti fel�let�n a fekete alapsz�n� tollak s�rg�n szeg�lyezettek, ami jellegzetes hull�mos rajzolatot ad a mad�rnak, amir�l a nev�t is kapta. Farka 9-10 centim�ter hossz�, z�ldesk�k, a k�ls� tollak szeg�lye s�rga. Cs�r�n lev� jellegzetes viaszh�rty�j�nak sz�ne a mad�r nem�re utal. Ivar�rett korban a h�mek viaszh�rty�ja k�k sz�n�, a toj�k� barn�s.

A h�zias�tott madarak k�z�tt elv�tve akadnak vadsz�n�ek is, de ink�bb a k�l�nb�z� sz�nv�ltozatait kedvelik. K�l�n�sen gyakoriak a k�kek, a s�rg�k �s a feh�rek, de ezek kombin�ci�j�b�l �ll� foltos egyedek is akadnak.

�letm�dja 

K�borl� �letm�dod folytat, ahol vizet �s ennival�t tal�l, ott van a haz�ja. F�k�nt f�magvakkal t�pl�lkozik. Id�nk�nt nagym�rt�kben t�lszaporodik, de n�ha t�zezersz�mra lesz az asz�ly �ldozata.

R�pte gyors, szab�lytalan �v�.

Szaporod�sa 

F�vel b�lelt faodvakban f�szkel. F�szekalja 4-6 toj�sb�l �ll, melyen 16-18 napig kotlik. A fiatalok egy h�nap m�lva hagyj�k el az od�t �s h�rom-n�gy h�napos korukban kapj�k meg feln�ttkori sz�nezet�ket.

T�rt�nete 

A fajt feltehet�leg Thomas Watling Ausztr�li�ba deport�lt fegyenc fedezte fel 1792-ben. Hivatalosan George Shaw �rta le 1805-ben �s 1831-ben ker�lt az els� kit�m�tt p�ld�ny Eur�p�ba.

A faj els� �l� k�pvisel�it John Gould term�szettud�s 1840-ben hozta Eur�p�ba, melyek a m�g ugyanabban az �vben megrendezett mad�rki�ll�t�son Antwerpenben nagy sikert arattak. A madarak ir�nt nagyon nagy lett a kereslet Eur�p�ban, Ausztr�li�b�l haj�rakom�nysz�mra �rkeztek a madarak. Mivel f�l� volt, hogy t�meges befog�suk miatt nagyon megritkulnak haz�jukban, Ausztr�lia 1884-ben megtiltotta a madarak kivitel�t az orsz�gb�l. Ennek k�sz�nhet�en a faj m�g ma is igen gyakori mad�r Ausztr�li�ban.

Ebb�l az is k�vetkezik, hogy az�ta az �sszes mad�r fogs�gban j�tt a vil�gra, �gy ez lett az els� fogs�gban teny�sztett papag�jfaj. A mad�r a term�szetes �l�hely�n lev� kedvez�tlen k�r�lm�nyekhez j�l alkalmazkodott, ennek k�sz�nhet�en j�l b�rja a fogs�got. Mivel t�pl�l�ka �shaz�j�ban is javar�szt n�h�ny f�f�le magj�ra korl�toz�dik, �gy nem szenved az egyhang� �trendt�l fogs�gban sem.

A teny�szt�s sor�n, mint a t�bbi ember �ltal nevelt fajn�l is, kezdtek megjelenni az eredetit�l el�t� sz�n� egyedek. Ezek feltehet�en olykor megjelennek vadon �l� madarak k�z�tt is, de mivel ezeket a p�ld�nyokat k�nnyebb �szrevenni, �gy a ragadoz�k igen hamar kiszelekt�lj�k ezeket a rendellenes sz�nezet� egyedeket a popul�ci�b�l. Az embernek viszont megtetszettek a m�s sz�n� p�ld�nyok �s azokat kiv�logatva megindult az egy�b sz�nekre val� szelekt�l�s. 1872-ben jelentek meg el�sz�r s�rga sz�n� madarak, 1900-ben bukkantak fel el�sz�r a k�kek �s 1920-ra siker�lt feh�r sz�n� p�ld�nyokat kiteny�szteni. M�ra ezen h�rom sz�n �s az eredteti z�ld kombin�ci�j�b�l t�bb mint 100 f�le, egym�st�l olykor csak igen kis m�rt�kben k�l�nb�z� sz�nkombin�ci�t siker�lt kiteny�szteni.

Az elm�lt k�tsz�z �v sor�n a hull�mos papag�j teny�szt�se a vad alakt�l teljesen f�ggetlen�l ment v�gbe, �gy a ma vil�gszerte tartott t�bb milli� hull�mospapag�j gyakorlatilag h�zias�tott �llatnak sz�m�t. �gy a kan�rimad�r ut�n a hull�mos papag�j lett a m�sodik kiz�r�lag a d�sz�rt�ke miatt h�zias�tott mad�rfaj.

Tart�sa